Az emelkedő hőmérséklet okozta városi kihívások
Városaink egyre inkább felforrósodnak. A beton, az aszfalt és a tömített felületek hőt tárolnak, és a városi területeken drámai hőmérséklet-emelkedést okoznak. Az úgynevezett városi hőszigethatás azt jelenti, hogy a városközpontokban gyakran több fokkal melegebb van, mint a környező területeken. Ez hőstresszhez vezet az emberek, állatok és növények számára, különösen a nyári hónapokban.
Amikor a városok egészségügyi kockázattá válnak
A Rio de Janeiró-i Parque Arará favela település a városi hőszigetek közé tartozik, egy zöldövezet nélküli terület, amely hajlamos szenvedni a szélsőséges hőségtől.
A Rio de Janeiró-i Szövetségi Vidéki Egyetem 2015-ös tanulmánya kimutatta, hogy a városban drámaiak a hőmérsékletkülönbségek: A legforróbb városrészekben a talajhőmérséklet akár 36 fokkal is magasabb volt, mint a közeli, növényzettel borított területeken. Azt is megállapították, hogy ezekben a városi hőszigetekben a felszíni átlag hőmérséklet az elmúlt tíz évben 3 fokkal emelkedett.
Az ilyen szélsőséges hőmérsékletek jelentős hatással vannak a lakosok egészségére. A hőhullámok súlyos kiszáradáshoz, hőgutához vezetnek, és súlyosbítják a krónikus betegségeket, mint például a légzőszervi megbetegedéseket. Emellett károsíthatják a kognitív funkciókat, és legrosszabb esetben akár halálos kimenetelűek is lehetnek.
Zöldtetők a városok és az emberek védelmében
A zöldtetők természetes hűtési funkciója a párolgás elvén alapul. A zöldtetőkön található növények elnyelik az esővizet, és fokozatosan visszaadják a környezetnek. Ez a párolgásos hűtési folyamat biztosítja a hőmérséklet érezhető csökkenését – mind közvetlenül a tetőkön, mind a környező területeken. Tanulmányok szerint a zöldtetők akár 4 °C-kal is csökkenthetik a környezeti hőmérsékletet.
A zöldtetők természetes szigetelőrétegként is működnek. Télen az épületben tartják a hőt, nyáron pedig megakadályozzák a túlzott felmelegedést. Ez kevesebb energiafelhasználást jelent a légkondicionáláshoz, ami nemcsak az áramköltségeket csökkenti, hanem a CO₂-kibocsátást is. Tanulmányok azt mutatják, hogy a zöldtetővel fedett épületek akár 30%-kal kevesebb energiát igényelnek hűtésre, mint a hagyományos tetővel fedett épületek.
Egy másik döntő előny a víztárolás. A zöldtetők elnyelik az esővizet, és szabályozott módon újra kibocsátják. Ez nemcsak azt akadályozza meg, hogy a csatornarendszer túlterhelődjön heves esőzések idején, hanem a levegő párásodását is elősegíti. Ez a plusz nedvesség kellemesebbé teszi a városi klímát, ugyanakkor hosszú távon szabályozza a vízháztartást.
